A Gimi - 32. rész

A mai nap!Ááá!Felejthetetlen!Na de csak lassan!
Az elmúlt egy hét jól telt.Miután hazajöttünk Gab-bel Keszthelyről,minden időnket Dzsezminnel és Rolival töltöttük.Csak pár napig tartott az utunk,és bár jól éreztük magunkat,amikor végre megint együtt volt a "kis csapatunk" akkor esett csak le hogy mennyire hiányoztak a közös délutánok.
Nos,mivel vége a pihinek,ideje volt visszarázódni a mindennapokba.Vagyis reggel hatkor kelni.Brrr!Lenyomtam az ébresztőm és visszacsuktam a szemem.Csak egy pillanatra,de annyi elég is volt ahhoz hogy visszaaludjak.Telócsörgésre ébredtem.
-Igen?-vettem föl.Meg se néztem ki hívott mert még félig aludtam.
-Beengedsz Manó?-szólalt meg egy ismerős hang,Gab.
-Aha,csak egy perc.
-Siess,mert nem akarok szétázni.
-Okés-kinyomtam a hívást és kimásztam az ágyból.Már 7 óra volt.Ne má'!!!
Pizsiben leszaladtam a lépcsőn és kinyitottam az ajtót.
-Szia!-engedtem be Gab-et.
-Mizu?Most keltél fel?
-Aha.
-Menj fel felöltözni.Csinálok neked reggelit.
-Nem kell.Anyu sütött tojást mielőtt elment.
-Akkor eszek addig amíg elkészülsz-nevetett.
-Okés,csak hagyj nekem is-azzal megfordultam és mentem elkészülni.
Gab tényleg leült a konyhában és nekiállt reggelizni.Ez kész! xD Mintha otthon lenne.Ezért is imádom!! <3
Felvettem egy sportcipőt,egy világos,szakadt farmert,alá húztam egy vékony fekete cicanacit hogy ne fázzon a lábam ott ahol a farmer lukacsos.Magamra húztam egy pólót,rá egy pulcsit és felkaptam egy dzsekit.Mentem le enni.
-Na hagytál kaját?-kérdeztem.
-Aham-bólogatott teli szájjal.
Gyorsan bevágtam négy tükörtojást,és rohantam is vissza a fürdőbe fogat mosni és sminkelni.Háromnegyed 8-kor indultunk el.Csoda hogy beértünk a suliba.Dzsezmin és Roli már ott voltak,mert azt hitték nem jövünk.
-Szia!-köszöntem Dzsezminnek.
-Szia!-mosolygott.
-Mizu?-ültem fel a padjára.
-Semmi,semmi.Mentek ma táncra?
-Aha,még szép.Nem jössz?
-Nem.Haza kell mennem segíteni anyunak.
-Kár.
-Majd legközelebb.
-Jajám-szálltam le a padjáról mert becsengettek.Indultam a helyemre.
-Mizu Menőmanó?-kérdezte Roli amikor leültem mellé.
-Menőmanó?-néztem rá furán.
-Mivan?Nem jó név?Úgyis Manónak becéznek.
-Végül is...Egész jó-nevettem el magam.
-Na ugye?Egy zseni vagyok-dőlt hátra önelégült vigyorral.
-Ó,persze,persze.
-Amúgy milyen óránk is van?
-Na a kis zseni!-nevettem ki.-Matek.
-Ááá,ne má'!
-Egy zseninek egy kis matekóra meg sem kottyan.
-Dehogynem.Leszívja az agyam.
-Ó,te szegény!
Épp azon voltam hogy rettentően sajnáljam Roli agyát (szarkazmus) amikor belépett a tanár.Kegyetlenül összefoglaltatott velünk,és az se érdekelte hogy ez az első nap a szünet után.
A nap lassan telt.Szerencsére a tesitanárnő elnéző volt.Utolsó óránk volt tesi szóval elmentünk "sétálni".Vagyis együtt elindultunk és mehettünk haza.
Dzsezmin ugye ment haza segíteni,Roli indult a könyvtárba(?),Gab és én haza,aztán a művészetibe.Gondoltuk előbb bemegyünk,és benézünk más órákra.Vittem magammal a tánccuccom és a gitárom.
Épp zene óra volt az egyik teremben,úgyhogy bekopogtunk.
-Szabad?-nyitottam be.
-Persze,gyertek csak.Órára jöttetek?-kérdezte kedvesen a tanárnő.
-Hivatalosan nem.Később kezdődik a táncóránk és gondoltuk addig benézünk-magyarázott Gab.
-Hát,rendben.Játszotok valamilyen hangszeren?
-Igen.Gitáron és zongorán.
-Mindketten?
-Igen,igen-bólogattam.
-Mutattok valamit a csoportnak?
-Persze-kivettem a gitárt a tokból és az ölembe vettem.Gab leült a zongorához és elkezdtünk spontán játszani dalokat.Nagy sikerünk volt,mert hangos tapsot kaptunk.Észre se vettük hogy elrohant az idő,csak amikor a tanárnő mondta hogy vége az órának.Kissé elkésve érkeztem órára,mert Szabi már elkezdte a bemelegítést.
-Bocs a késésért!-léptem be.
-Semmi baj.Menj a helyedre-sürgetett.
Indultam beállni a többiekhez.Bemelegítettünk.Szabi épp mutatta a koreográfiát,amikor kinyílt az ajtó.És akkor megjelent ő!Az új diák!Magas,szőkés-barna haj,kék szem,szép mosoly.OMG!Egy kicsit a hatalmába kerített.Csak egy kicsit...Na,jó!Nagyon!!!!
-Ááá,te lennél az új diák?-kérdezte tőle Szabi.
-Aham-felelte lazán.
-Hogy hívnak?
-Erdős Máté.
-Nos,Máté!Köszöntünk az órán.Állj kérlek oda,és Bianka lesz majd a párod-mutatott felém Szabi.
-Nagyszerű-mosolygott rám a srác.Na de milyen volt az a mosoly!!!!Awww!!!!Odaállt mellém.-Te lennél Bianka?-kérdezte.
-Aham.Te pedig Máté,igaz?-próbáltam lazának látszani és nem elájulni a szemeitől.
-Ja.
Elkezdtük a táncot.Szerencsére még nem páros feladat volt.A lányok elől,a fiúk hátul.És most már párosan voltunk.Igyekeztem nem megbotlani a saját lábamban.Óra végén Szabi meg is dicsért hogy ma különösen jó voltam és ha így folytatom,legközelebb kaphatok szólót.Hm...Pedig végig remegtem.Na erről ennyit!
Épp készültem az öltözőbe átöltözni amikor valaki utánam kiabált.
-Hé,Bia!
-Igen?-fordultam meg és szembetaláltam magam Mátéval.
-Jól táncolsz!
-Köszi,te is egész jó vagy!-mosolyogtam rá.Mire ő beletúrt a hajába és visszamosolygott.Ott álltunk egymással szembe,folyamatosan mosolyogva.A szép jelenetünknek Gab vetett véget.
-Manó,jössz?Még átugrunk Roliékhoz-szólt oda hozzám.
-Aham,megyek-válaszoltam.-Hát,akkor szia!-köszöntem el Mátétól.
-Szia!Majd beszélünk!-megfordultam és indultam az öltözőkhöz.Az ajtóban megtorpantam egy pillanatra és visszanéztem.Máté még nem ment el,hanem a falnak támaszkodva állt és nézett.Engem!!!Vááá!!!Amikor találkozott a tekintetünk ellökte magát a faltól és intett egyet,mire én visszaintettem és besiettem az öltözőbe.Gyors átöltöztem és rohantam Gab-hez.
-Miaz Törpém?Mért virul a fejed?-nevetett.
-Láttad azt a srácot akivel az előbb beszélgettem?-néztem rá még mindig vigyorogva.
-Aham.Mi van vele?Csak nem bepasiztál?-lökött oldalba.
-Nem,csak...
-Ne folytasd!Értem én!-ölelte át a vállam fél kézzel és adott egy puszit.-Ámor nyila eltalált.
-Hát,így is mondhatjuk.Figyi,én ma nem megyek Rolihoz hanem átugrok Dzsezminhez.
-Ó,persze.Csajosan visongva vitassátok meg azt a srácot!-cukkolt.
-Hé!Túl jól ismersz!
-Eltaláltam a programotokat?
-El ám!
Dzsezmin utcájánál elváltunk.Ő ment tovább,én meg befordultam.
-Szia!Hát,te?-nyitott ajtót Dzsez.
-Szia!Nem zavarok?-kérdeztem.
-Te sose!Gyere be!-engedett be.A szobájába érve aztán kijött belőlem minden.
-...és annyira cuki volt,meg azt mondta hogy jól táncolok,és amikor rám mosolygott az annyira...Ááá,kimondhatatlan!-hadartam.-Úgy érzem első látásra beleszerettem-ábrándoztam.
-Hát,izé!Figyu,én drukkolok hogy összejöjjön ha tényleg ennyire bejön.De biztos hogy ő az igazi számodra?Nem valaki akit már ismersz...
-Mi?-szakítottam félbe.-Mire akarsz kilyukadni?-nem értettem a célzásait.
-Semmire,csak a legjobbat akarom neked.
-Köszi!-öleltem át.
-Csak nehogy megbánd hogy őt választod!-suttogta a fülembe.Fogalmam sincs mire értette.Választom?Kik közül kéne választanom?Nem értem...
November 03. hétfő