A Gimi - 37. rész

Ma eléggé összejöttek a dolgok.Tegnap délután még szinte kicsattantam a boldogságtól és az izgalomtól,ma meg már koncentrálni se tudtam a felkészítőn.De nem az izgatottság miatt.
Már kora reggel fent voltam.Egyszerűen nem tudtam aludni.Dzsezmint megint megpróbáltam hívni de még mindig ki volt kapcsolva.Klassz!
-Jó reggelt!Ilyen korán?-nézett rám apu furcsán.
-Aham,kipattant a szemem-feleltem.
-Elvigyelek?Eléggé esik.
-Nem kell.Gab-bel megyek.
-Ha akarod őt is eldobom.Semmiség-vonta meg a vállát.
-Felszedjük útközben Rolit és Dzsezmint,szóval...-kezdtem,de közbeszólt.
-Elugrunk értük is.
-Nem dolgozol?
-De,csak később megyek ma be.És mivel nem tudok addig mit csinálni itthon egyedül mert anyád elment,gondoltam lehetne egy apa-lánya reggelünk.
-Úgy érted apa-lánya plusz pár barát-mosolyogtam.
-Végül is,ja!Nos?
-Legyen!-adtam meg magam és megöleltem.
Reggeli és öltözés után próbáltam Dzsezmint hívni,de azóta is ki van kapcsolva.Mi van ezzel a lánnyal?Hívtam Gab-et,aki 8 (!) csörgés után vette fel.
-Igen?-szólt bele.
-Szia!Öm,ma ne gyere mert apu visz suliba kocsival,úgyhogy elugrunk érted-hadartam.
-Okés.De várj!Hány óra?-ásított.
-Negyed nyolc.Mért?
-Basszus!Csak most ébredtem fel.Ez a Betti!Mondtam hogy korán keltsen.Erre elfelejtette!-mérgelődött.
-Nyugi,drágám!Gyorsan készülj el.Húsz perc múlva ott vagyunk.
-Sietek-tette le a telefont.
Kicsit lelkiismeret furdalásom volt,mert miattam nem tudott aludni,ugyanis éjfélkor hívtam fel.Hogy mért olyan későn?Mert délután nem tudtam neki elmesélni mi is volt velem meg Mátéval,és amikor lefeküdtem aludni egyszerűen nem bírtam magamban tartani.Muszáj volt elmesélnem valakinek.És az a valaki Gab volt.Éjfélig forgolódtam mire rászántam magam arra hogy felhívjam.Felvette,de szerintem nem nagyon akarta.Jó barát volt,mert végighallgatta a lányos nyüzsgésem és egy szóval se mondta hogy zavarom.Szegénynek ilyen éjjele volt!
Dobtam egy SMS-t Rolinak hogy majd megyünk érte kocsival és még egyszer megpróbáltam hívni Dzsezt.Még mindig semmi.Felléptem Facebook-ra hogy írjak neki és akkor láttam az üzijét.
"Ne hívj mert elhagytam a telóm.Reggel beszélünk.Pussz!"
Ne!!!!!!Elhagyta a telóját?Ááá!Én el se tudom képzelni az életem teló nélkül!Belehalnék!
Közben elmúlt fél nyolc,úgyhogy indulnunk kellett.Apuval elmentünk Gab-ékhez.Becsengettem és szinte rögtön jött is ki Gab olyan lendülettel hogy azt hittem nekem jön,és közben cifrán káromkodott.
-Hőő!!!Mi van veled?-kérdeztem.
-Ez a nő!Majdnem megitatta velem az epres szörpöt,pedig tudja hogy allergiás vagyok rá!-magyarázott.
-Ki?
-Betti!
-Nyugi már!Lehet hogy nem tudta.
-Már ezerszer elmondtam.Csak nem figyel rám.Mindegy!Inkább menjünk.
Nem szóltam semmit,csak csendben beültem hátra Gab mellé.Majdnem elmentünk Dzsezmin mellett aki indult volna elénk.
-Elvigyünk?-szálltam ki a kocsiból mosolyogva.
-Még jó hogy!-bólintott.-Előre vagy hátra?-kérdezte.
-Ülj hátra.Majd én megyek előre-ültem be az anyósülésre.
Ezzel az volt a célom hogy egymás mellett üljenek.Mármint Gab és Dzsez.És milyen jól tettem!Ugyanis Gab-et mintha kicserélték volna.Mosolyogva beszélgettek,és már nem is látszott rajta az a harag amit az előbb Betti iránt érzett.
Az idilli beszélgetésnek Roli vetett véget,ugyanis beült melléjük.Gab ült középen,Dzsezmin az egyik,Roli pedig a másik oldalán.Eléggé hangosan utaztunk.
Első óránk biosz volt amin feleltem.Természetesen ötösre.Na ki a stréber? xD
Az órák csiga lassan teltek.Az ebédszünetünk szokás szerint a 102-esben volt.Kipakoltunk az asztalra mindenféle kaját:csoki,szenyó,rántott hús (ezt Gab hozta) meg üccsik.
-Dzsez,mi van a telóddal?-kérdeztem.
-Passz!Elhagytam-válaszolta.
-És kapsz másikat?-kérdezte Roli.
-Nem tom'.Anyu ki volt borulva.Nem hiszem hogy venne másikat.
-Szívás!-simogatta meg Dzsezmin fejét Roli.
-Tényleg az-szomorkodott.-De mindegy,hagyjuk.Inkább mesélj,mi volt tegnap?-nézett rám.
-Nem sok minden-vontam meg a vállam.
-Naaa!-unszolt.
-Miről van szó?-kérdezte hirtelen Roli,és beleharapott a szenyójába.
-Csak bepasizott-nevetett Gab.A kijelentésére egyszerre több dolog történt.Dzsezmin mosolyogva "húúú"-zott egyet,Gab még mindig nevetett és Roli...Ő hirtelen összeroppantotta a kezében az energiaitalos dobozt ami így kifolyt a földre,és félrenyelte a szendvicset amitől rájött a köhögés.
-Mi?-kérdezte még mindig köhögve.
-Semmi.Még semmi.Csak megbeszéltük hogy csütörtökön együtt lógunk.Ennyi-mondtam.
-Ahha.Mindig én tudok meg mindent legkésőbb-vágott sértett fejet.
-Nem is.
-Ááá,nem.Na mindegy!-legyintett.-Szóval csütörtökön.
-Igen csütörtökön-ismételtem.
-Sok sikert meg minden-állt fel és kifele indult.
-Kösz!
-Hova mész?-kérdezte tőle Gab.
-Csak wc-re.Elkísérsz?-kérdezte nevetve.
-Inkább nem-nevette el magát Gab is.
A nap további részében Roli nem igazán szólt hozzám.Nem tom' mért.Gondolom mert ő tudta meg legkésőbb.Vagyis a mondandójából ezt szűrtem le.De ezért megharagudni?Ne má!!!
Még a felkészítőn se tudtam rendesen odafigyelni.Folyamatosan elrontottam a feladatokat.Arghh!!
Na,Roli hülye viselkedése nem lombozhat le.Nekem most a boldogságommal kell foglalkoznom.Én mindent megtettem eddig a barátimért,most pedig rajtuk a sor.Csak tudnám mért bánt Roli sértettsége...
November 11. kedd