A Gimi - 38. rész

Roli tényleg megsértődött.Kedden kezdte amikor megtudta hogy "randim" lesz Mátéval.Másnap nem volt suliban,úgyhogy egyedül mentem délután edzeni.Nem tudom hogy azért nem jött mert haragudott,vagy mert beteg volt.
Ma apu már nem vitt el minket,szóval a szokásos módon mentünk suliba.Gyalog.Gab nem hazudtolta meg magát.Hozta a formáját és halálra cikizett Máté miatt.
-Hova mentek?Sétálgatni?-kérdezte visszatartott nevetéssel.
-Nem tudom,Gab!-mondtam.
-Vagy inkább táncikálni.Fogadok hogy szaltózva jön érted-nevetett.
-Gab!Fejezd be mert itt hagylak-szóltam rá.
-Jólvanna,Bia.Ne harizz!-adott egy puszit.-Örülök hogy megtaláltad a szívszerelmedet,aki betáncolta magát az életedbe.
-Na,csá!-léptem el mellőle és előresiettem.
-Jó,befejeztem.Tényleg!-ért utol.-Amúgy ma jön Roli suliba.
-Tegnap hogy hogy nem jött?
-Nem tom'.Nem mondott konkrétumot.Csak annyit hogy kivette az egyik szülői napját.
-Ja,értem-mondtam.A francokat!Látom Gab-en hogy mikor hazudik.Pontosan tudja mi Roli baja csak nem mondja el.De azért megértem.Hiszen legjobb haverok,vagy mik...
Összeszedtük Dzsezmint és útközben jött Roli is.Már felkészültem rá hogy még mindig haragszik és nem fog hozzám szólni,de meglepett mert nem épp úgy viselkedett ahogy vártam.
-Szasz'tok!-köszönt tök normálisan.Kezet fogott Gab-bel,aztán odalépett közém meg Dzsezmin közé,átölelt minket és adott egy-egy puszit.-Mizu csajok?
-De jó kedve van valakinek!-mosolygott Dzsezmin.
-Ja.Tegnap egész nap lustálkodhattam.Ennek ki ne örülne?
-De jó egyeseknek!-dünnyögött Dzsez.
-Nem haragszol?-kérdeztem Rolit félve.
-Mért haragudnék?-nézett furán.
-Nem tudom.Csak mert tegnapelőtt kissé berágtál mert te tudtad meg utolsóként a Máté-s dolgot.
-Ja,hogy az!Nem téma.Felejtsük el.
-Ömm,oké!
-De azért ugye holnap jössz edzésre?
-Még szép!-vágtam rá kapásból.Örültem hogy újra jóban vagyunk.Gab és Dzsezmin mellett még ő a legjobb barátom.
Az osztályba belépve Gab-et mellkason találta egy szelet pizza.
-Melyik volt ez a barom?-kiáltotta el magát.
-Ő volt!-mutatott egyszerre Zoli Tomira,Tomi pedig Zolira.
-Hülyék!-leszedte magáról a pizzát,ketté tépte és az ikrek arcába nyomta.
-Ümm,ez egész finom-szedte le Zoli a sajtot az arcáról és megette.Pfuj!
-Mi a francért dobálóztok pizzával reggel nyolckor?-kérdeztem értetlenül.
-Hát az úgy volt...-kezdte Tomi.-Hogy nem tudom hogy volt.
-He?-néztem rájuk.
-Hagyd őket!Sötétek mint az univerzum-nevetett Zsozsó.-De abban legalább vannak csillagok amik világítanak.Az ő fejükben nincsenek-gondolkozott.
-Ebben egyet értek-nevetve leültem a helyemre.
-Ti jóban vagytok?-fordult felém Roli.
-Kivel?
-Zsozsóval.
-Ja!Úgy néz ki.Mármint,nem vagyunk nagy haverok de megférünk egymás mellett.
-Értem.Mellesleg láttad az új "barátnőjét"?-mutatott idézőjeleket.
-Nem,mért ki az?
-Valami Szilvi.Asszem' hogy 10.-es.
-Várj!Az nem az a kézis csaj?Akinek kék tincsek vannak a hajába?
-De az.
-Hát,úgy tűnik rástartolt az egyik legmenőbb lányra.Zsozsó ilyen.
-Ez nem igaz.
-Mi?
-Hogy ő a legmenőbb csaj.Az te vagy Menőmanó-borzolta össze a hajam.
-Ne mondj ilyet!Még a végén elhiszem-nevettem,miközben megigazítottam a hajam.
-Ez az igazság!-mosolygott.
-Mi ez a disznóól?-kérdezte a tanárnő amikor belépett a terembe.
-Norbi volt!-kiáltották az ikrek egyszerre.
-Mi van?-nézett nagyokat Norbi.-Elmentek ti a jó büdös...
-Hogy mondod Norbert?-nézett rá a tanár a szemüvege mögül.
-Semmi!-húzta be a nyakát.
-Én is így gondoltam.De ha már ennyire beszédes kedvedben vagy,kijöhetsz felelni.
-Ááá,inkább nem.
-Ez nem kérés volt,hanem utasítás.
-Jaaaa!Megyek-állt fel és kisétált a táblához.
-Igeragozás!-kezdte Vörös tanárnő.-Első ige legyen a... a lesen.Jelentés és ragozhatod is!
-A lesen azt jelenti hogy...-kezdte Norbi de elakadt.
-Hallgatlak!
-Pszt!-szóltam neki,mire óvatosan hátranézett.-Olvasni-suttogtam.Először csak nézett hogy "mivan?" aztán leesett neki hogy a jelentést súgtam úgyhogy bemondta.Az egész ragozást lesúgtam neki és végül kapott egy ötöst.
-Mekkora stréber!-dobta meg Lackó.
-Parancsolsz László?Ha nagyon szeretnéd akkor téged is meghallgatlak-bökött felé a tanárnő.
-Inkább befogom.
-Én is így gondoltam.
Az óra további részében szöveget fordítottunk.Viszonylag gyorsan vége lett a német órának és a napnak is.Ma a hét tanítási óra gyorsabban elrepült mint gondoltam.Persze vártam a délutánt,de kissé gyorsabban jött el mint gondoltam.A sok jegyzetelés közben egyszer csak arra eszméltem fel,hogy kicsengettek bioszról,ami az utolsó óránk volt.
-Végre!Ez a kedvenc zeném!-lelkesedett Roli amikor meghallotta a csengőt.
-A csengő a kedvenc zenéd?-kérdezte Dzsezmin a padunkhoz lépve.
-Ahha.De csak ha óra végén szól.Ha óra elején akkor nem-nevetett.
-De hülye vagy!-veregettem meg a vállát.
-Tudom!-kacsintott.
-Na menjünk!-szólt Gab aki már kifele indult a teremből.
-Mik a terveitek?-érdeklődött Dzsezmin amikor lesiettünk a lépcsőn.
-Még nem tudom.Csak arról volt szó hogy ma talizunk-lelkesedtem.
-Hé!-szólt hátra Roli.-Az a gyerek lenne ott a jövendőbelid?-nevetett,és a kapu felé mutatott.Arra néztem és megláttam őt.Mátét.Ott állt a kerítésnek dőlve,tök lazán.Barna haja a homlokába lógott,kezeit lazán zsebre vágta és várt.Rám.
-Igen,ő!-mondtam ki gombóccal a torkomban.
-Úúú,irtó helyes!-szorította meg a kezem Dzsezmin.
-Nem nagy szám-reagálta le Roli.
-Kösz-néztem rá "megbántottan".
-Most mér?Csak az igazat mondom.
-Hé,Rols!Inkább lépjünk!-mentett ki a helyzetből Gab.
-Ja,jobb lesz.Na csáó!-intett.
-Csá Törpém!-ölelt meg Gab.
-Este mesélj ám el mindent!Szia!-intett Dzsezmin is.
-Okés,sziasztok!-megfordultam és megindultam Máté irányába.Felém nézett és rám mosolygott.Belevesztem a nézésébe,de azért visszamosolyogtam.Hirtelen valaki a nyakamba lihegett.
-Mizu?Hová hová?-kérdezte Norbi miközben fél kézzel átölelt.Persze nem volt egyedül hanem hozta a "furcsa hármas" többi tagját is,úgyhogy Robi és Lackó is ott termett mellettem.
-Nem jössz velünk?-kérdezte Robi is.
-Bocsi,srácok,de nem érek rá-lomboztam le őket.
-Kár!Na majd legközelebb-veregetett hátba Lackó.
-Úgy lesz!Sziasztok!
-Szia!-köszöntek el.
Máté végig vigyorogva nézett.Remélem nem volt kellemetlen neki...
-Szia!-nem tudtam hogy köszönjek neki szóval csak ennyit mondtam.
-Szia!-adott egy puszit.Wááá!-Vannak még rajongóid vagy mehetünk?
-Mi?Ők nem...vagyis...ők csak a barátaim-magyarázkodtam.
-Jó,vágom.Hová akarsz menni?
-Nem tudom.Te hová akarsz?
-Hát mozi kilőve...
-Mért?-szakítottam félbe.
-Beszélgetni akarok veled hogy megismerjelek,és egy moziban erre nincs sok lehetőség-vázolta fel a helyzetet.
-Óóó,értem.Meki?-kérdeztem mosolyogva.
-Oké.Menjünk!
Elindultunk a legközelebbi mekibe.Útközben nem sokat beszélgettünk,mert baromi hideg volt,és siettünk hogy minél előbb bent legyünk a meleg kajáldában.
-Mit kérsz?-kérdezte.
-Cola,hambi,közepes sült krumpli.És valami édesség.Mondjuk almás pite-soroltam.Megszoktam hogy amikor a srácokkal jövök akkor bármit ehetek,mert előttük az nem ciki.De amikor leesett hogy ki előtt kell ezeket magamba tömnöm,hirtelen rájöttem hogy azt fogja hinni egy disznó vagyok.De mielőtt még korrigálhattam volna,Máté elindult leadni a rendelést.
-Tessék!-tette le elém a tálcát.-Ezt mind megeszed?-kérdezte visszatartott nevetéssel.
-Aha,mért?
-Csak kérdem-vonta meg a vállát.-Te mióta táncolsz?-dobta be hirtelen a témát.
-Régóta.Úgy kb öt éve.Te?
-Kilenc éve.
-Kilenc?
-Aham.Nyolc éves korom óta táncolok.
-Te 17 éves vagy?-kérdeztem meglepetten.
-Ja.Te meg 16 leszel ha jól tudom.
-Igen.De honnan tudod?
-Facebook?
-Utánanéztél?-néztem rá elkerekedett szemmel.
-Na ná!Ha komolyan érdekel egy lány akkor rákeresek.
-Szóval érdekellek-ismételtem meg.
-Aha.És én téged?-mosolyodott el,de látszott rajta hogy közel sem olyan magabiztos mint próbálja mutatni.
-Ha nem érdekelnél,nem lennék itt-mosolyogtam vissza rá.Állta a tekintetem.Pár másodpercig farkasszemet néztünk,de aztán nem bírtam tovább és muszáj volt elkapnom a tekintetem mert éreztem hogy elvörösödöm.
Két és fél órán át beszélgettünk csak úgy,magunkról.Elmesélte konkrétan az életét és én is az enyém.Láttam rajta hogy érdekli még az abszolút nem fontos dolgaim is.És odafigyelt rám.
-Mennem kéne-mondtam az órámra nézve.
-Kár!Pedig még élveztem volna a társaságod-mondta ki,mire totál elvörösödtem.-Elkísérlek.
-Rendben.
Hazafelé eléggé hideg volt,úgyhogy volt olyan figyelmes hogy megkérdezte kérem-e a dzsekijét.Awww!!!Persze nemet mondtam mert akkor ő fagyott volna meg egy szál pulcsiban.
A házunkhoz érve elköszöntünk.
-Akkor hétfőn-ölelt meg és adott egy puszit.
-Hétfőn.Szia!-csuktam be az ajtót.
Hát,azért többre számítottam.Jól elvoltunk meg minden,de az elválás...Azt hittem legalább elcsattan egy csók mint a filmekben,de sajnos ez nem egy film szóval ez elmaradt.De így azt se tudom hogy állunk.Járunk?Nem járunk?Vagy mi van?Alakul egyáltalán valami köztünk?Megőrjít ez a kérdés...
Este hívtam Dzsezmint aki fél percig sikított a telefonba.Kiszakadt a dobhártyám tőle,de azért jó tudni hogy ennyire örül az örömömnek.Először nem tudtam hogy a srácokkal mi legyen.Gab-nek egyértelműen tudnia kell hogy mi volt mert szinte a bátyám,így végül neki elújságoltam,de Rolit nem tudtam hova tenni.Felhívjam,ne hívjam?Ááá!!!Ezek az örökös kérdések...Addig őrlődtem hogy megszólalt a telóm.Messenger értesítés hogy valaki írt.Roli.
Roli:Na mi volt a szívszerelmeddel? xD
Bianka:Nem vagy vicces.Amúgy tök rendes,jól elvoltunk. <3
Roli:Jártok?
Bianka:Hivatalosan még nem.De remélem minél előbb fogunk.
Roli:Grat!
Bianka:Köszi!!
Na,letudva.Szóval már nem duzzog.Így már minden oké.Vagyis azt hittem minden oké.
November 13. csütörtök