A Gimi - 45. rész

"Elvittelek volna Párizsba,készült volna rólunk pár Insta..."-hallgattam Hiro Párzs című számát fogmosás közben,amikor csengettek.Fogkefével a számban mentem le a lépcsőn ajtót nyitni,mert egyedül voltam otthon.
-Sz..zi..i.aah-köszöntem habzó szájjal.Egyébként csak egy "Sziát" mondtam,de így lehetett hallani.
-Szia!Rosszkor?-állt előttem Gab.
-P..hil..la..nath-futottam a mosókonyhába hogy kiköpjem a fogkrémet.-Na,itt is vagyok-mentem vissza.-Korai vagy.Baj van?
-Nincs.Vagyis van...
-Mi?
-Nem érdekel mit mondasz,gondolsz,szólsz...de akkor is rákérdezek.Mit akar Levi Dzseztől?-kérdezte idegesen.
-De ari-mosolyogtam.
-Mi?-kerekedett el a szeme.
-Te.
-Én?
-Ahham.Jól áll a féltékenység.
-Ez nem féltékenység.Csak érdekel,mert tudom milyen Levi.Elvégre rád is rád volt kattanva.Emlékszel?
-Hidd el próbálom elfelejteni-sóhajtottam.
-Na,mi van Dzsez-zel?
-Nem tom'.Mért nem tőle kérded?
-Viccelsz,ugye?Ha tőle kérdezném akkor lehet hogy az idegtől nekimennék annak a szemétnek,és..
-És elárulnád magad,hogy tetszik Dzsezmin-fejeztem be a gondolatot.
-Jó,megadom magam.Igazad van,beismerem.Csak azt áruld el hogy össze jönne-e Levivel.
-Jaj,Gab.Én nem értelek.Ahelyett hogy engem faggatsz,mért nem hajtasz rá a lányra?Elvégre nem olyannak ismerlek aki megijed egy csajtól.
-De nem értesz!Régen minden máshogy volt.Megláttam valakit,megtetszett,rástartoltam,összejöttünk,szétmentünk.Ez most más.Nem tom' megmondani miben,de más.Érted?
-Hogyne érteném!Szereted!-mondtam ki.
-Azt mondod?
-Gab,ismerlek!Tudom mikor milyen vagy.Látom rajtad.És hidd el,Dzsezmin nem akar semmit se Levitől,mert...-akadtam meg.-Mert nem bírja,azok után ahogy velem viselkedett-inprovizáltam.Azt nem mertem mondani hogy Dzsezminnek is bejön Gab,mert úgy éreztem nem nekem kell ebbe beavatni.
-Ettől megkönnyebbültem-túrt a hajába.-De mi a biztosíték arra hogy velem összejönne?-kérdezte félve.
-Figyi,én összehoználak titeket.Tényleg,nagyon szívesen.Tudod hogy mennyire szeretem játszani a kerítőt-mosolyogtam.-De ebből kimaradnék.
-Tessék?Cserben hagysz?
-Nem hagylak cserben.Csak ezt nektek kell tisztázni.Nem nekem.Inkább kimaradnék belőle.
-Jó,megértem.Neked is megvan a magad baja.Máté,Ro...-harapta el a mondat végét.
-Ro..?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel és vártam hogy befejezze,holott pontosan tudtam kire gondol.Rolira.Csak azt nem értettem hogy jön ő a képbe.
-Semmi.
-Fejezd be!Tudod hogy semmit se utálok jobban annál,hogy valaki befejezetlen gondolattal hagy ott.
-Jó,mindegy.Csak láttam az utóbbi időbe ezt-azt köztetek.És nem vagyok biztos abban hogy Máté annyira hozzád való lenne.
-Mért ki lenne a hozzám való?Mond ki!Rolira célzol?
-Rá-sütötte le a szemét.
-Tudtam.Nem tudom mit mondjak.Ez kész.Az utóbbi időben Dzsezminnel folyamatosan célozgattok,meg olyan dolgokat láttok a dolgokban amik nincsenek-akadtam ki.
-Talán mi látjuk jól és te vagy vak-mondta őszintén,amikor megcsörrent a telóm.Üzenet.-Ki az?
-Emlegetett szamár.Dzsezmin.
-Mit ír?
-Hogy nem jön suliba.Megfázott,és ma megy orvoshoz-olvastam el az üzit.
-Basszus!
-Azt írja majd még szól hogy meddig írta ki a doki.
-Remélem hamar jön.Habár addig sincs Levi közelében-gondolkodott hangosan.
-Ez önző volt,ugye tudod?-kérdeztem mosolyogva.
-Tudom-kacsintott Gab.Mégegyet csipogott a telóm.Mosolyogva nyitottam meg a képet amit Dzsezmin küldött át.-Min mosolyogsz?
-Csak Dzsez elküldte hogy megjött a dzsekije.
-Ami olyan mint a tied?"Az" a dzseki?-kérdezte,a Bya-s dzsekimre utalva.Hát megmaradt "A" dzsekinek,mert sok emlék kötődött hozzá.Például az a nap amikor mindenki azt hitte hogy járok Gab-bel.
-Ahham,az.Csekkolod?-nyújtottam a telóm.
-Mucca!-nézte meg.-Klassz!
-Az-tettem el a telefonom,és elindultunk a suliba.
Ja,kihagytam volna egy hétvégét?Akkor gyorsan összefoglalom.Unalom,unalom és még mi?Ja megvan...Unalom.Roli a hétvégén edzett,Gab Levit próbálta elérni,Dzsezmin pedig a keresztanyjánál volt (és gyanítom ott fázott meg),úgyhogy én megmaradtam magamnak.
Az osztályba belépve tök lapos volt a hangulat.
-Mivan?Kihalóban a társaság?-kérdezte Roli úgy általánosságban mindenkitől.
-Ne is mond!-lépett hozzánk Alexa.-Elfogytunk.Az ikrek elrontották a gyomrukat mert romlott majonézt ettek tegnap a pizzériában.Norbit,Petrát és Nikit pedig ledöntötte valami járvány-ecsetelte a történteket.-Jah,és Zsozsó meg lesérült a szombati meccsén.
-Hat hiányzó?Tudjátok mit jelent ez?-örvendezett Roli.
-Azt hogy unatkozni fogunk egész nap-fintorgott Alexa.
-Mi?Nem,dehogy!Ha kevesen vagyunk akkor nem tanulunk mert a többiek nehezen tudnak pótolni.
-Ez igaz.Remélem filmezünk egész nap-dőlt hátra a széken Gab.
Ötödik óráig ez simán bemeséltük a tanároknak.Na de angolon ez nem ment könnyen!Keresztes tanárúr le akarta adni az anyagot,de mivel sokat nyöszörögtünk meggondolta magát.Inkább dogát íratott.Klassz!
A tesi szokás szerint rövid volt.Szilágyi tanárnő leosztályozta a kapura dobást és mehettünk is haza.
A délutáni táncórától kicsit tartottam.Máté múlthét hétfő óta alig jelentkezett.Párszor beszéltünk,de nem tudtam hogy állunk.Végül megnyugodtam,mert a szokottnál is kedvesebb volt.Öleléssel és puszival köszöntött,sőt,még csokit is kaptam tőle.A kedvencemet,oreós milkát.Nyami!Óra után haza is kísért,és tök rendes volt.De én meg elbizonytalanodtam. :S
December 01. hétfő